A tatabányai sportcsarnok története – az Építész Közlöny friss cikke nyomán
A tatabányai multifunkcionális sportcsarnok története
Az Építész Közlöny legfrissebb száma a testmozgás terei felé fordul: tornatermekkel és sportcsarnokokkal foglalkozik, megvalósult példákon keresztül bemutatva az alkotói szempontokat és a téma tanulságait. Ebben a tematikus lapszámban kapott helyet az általunk tervezett Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnok is, amely 2022 óta Tatabánya sport- és kulturális eseményeinek meghatározó helyszíneként működik. A város életében ez valódi minőségi ugrást jelentett: új, országos szintű rendezvények fogadására alkalmas infrastruktúrát, erősebb közösségi találkozópontot és érezhetően nagyobb regionális láthatóságot hozott Tatabányának.
Az Építész Közlöny online lapszáma itt érhető el: ÉPÍTÉSZ KÖZLÖNY
Az Építész Közlönyben megjelent cikket az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
Tatabányai multifunkcionális sportcsarnok
Az ingatlanfejlesztés célja és koncepciója
Egy nagyobb sportközpont képes környezete karakterét átformálni, és településképileg is jelentős hatást gyakorolni. Tatabánya történelmét szemlélve az elsődleges benyomás a város ipari jellegéről szól. A 19. század végétől, a 20. század elejétől kezdődően a bányászati karakter egyúttal a város atmoszféráját is meghatározta. Ennek következtében elérkezettnek látszott az idő, hogy a településre egy olyan nagy volumenű épület kerüljön, mely nemcsak Tatabánya, de a környék számára is új perspektívákat nyit, segítve a történelmi jellegzetességekhez való harmonikus illeszkedést. A 2016-ban indult projekt célja egy olyan komplexum megteremtése volt, mely nem csupán egyetlen sportágnak biztosít helyet, hanem nemzetközi szintű technológiai fejlettséggel kínál lehetőséget a legkülönfélébb sportoknak (kézilabda, tenisz, vívás, birkózás, atlétika, dzsúdó), és emellett elegendő rugalmassággal rendelkezik ahhoz, hogy más jellegű rendezvényeknek (koncertek, városi események) is megfeleljen.
Az ingatlanfejlesztés koncepciója az épület megjelenésében is jelentősen megmutatkozik, különösen a homlokzat tervezésében. Fontos szempont volt, hogy a sportesemények egyre inkább törekednek – különösen a média által közvetített események tekintetében – a reprezentatív, élményt fokozó látványra, amely akár a nézők hangulatát is élénkíti. Az impozáns külső héj kavicsformája olyan parametrikus tervezés eredménye, amelyhez a teljes épület 3D-struktúráját pontosan ki kellett dolgozni, majd milliméterre pontosan legyártani az eltérő méretű elemeket. Az épületet körbefonó lemezstruktúra a bejáratnál kiemelkedik, amely lehetővé teszi a mögötte elhelyezkedő összefüggő üvegfelület láthatóságát. A csarnok különlegessége, hogy felülnézetből is egy homlokzati képet mutat, amely madártávlatból válik láthatóvá. Ez az „ötödik” homlokzat lehetővé teszi a drónfelvételek és látványos képek készítését, amelyek ideálisak lehetnek sportesemények közvetítésekor. Érdekes volt a tervezési folyamat során, hogy ilyen aspektusokat is számításba kellett venni, amelyek ráirányítják a figyelmet a sport, az építészet és a média közötti szoros kapcsolatra.
Építészeti és városfejlesztési koncepció
A multifunkcionális jelleg miatt egy összetett tervezési és kivitelezési folyamat zajlott le. A technológiai-szabályozási paramétereken túl használati szempontból is rendkívül sok elemre kellett figyelni. Kezdve a sportolók, nézők megérkezésétől, amit építészeti szempontból is szigorúan külön kell választani, ezáltal nagyon sok útvonalat kellett tervezni (VIP-vendégek, sportolók, hazai és vendégszurkolók, média), egészen a ruhák ruhatárba történő letételéig, az étel- és italvásárlásig, egy-egy szurkolói tárgy megvásárlásáig a shopban és a megfelelő illemhelyek biztosításáig. A tervezés során szintén kiemelt fontosságú volt mind a sporthelyszínek, mind pedig a nézőtér mobilitása. A mozgatható lelátók és a sportpályák átalakíthatósága lehetővé teszi a nemzetközi szintű események lebonyolítását, ezáltal pedig elkezdődött egyfajta városi és térségi revitalizációs folyamat is.
Rövid leírás a fejlesztésről
A Design & Build szisztémában megvalósult épület egy multifunkcionális, 6000 nézőt is befogadni képes, kézilabda nemzetközi és világversenyek megtartására és azok televíziós közvetítésére alkalmas fedett sportcsarnok, melyhez kapcsolódik egy – felkészülési teremként is működtethető – 20 pástot befogadó vívóterem. Az új létesítmény elsősorban a nemzetközi hírű, első osztályú tatabányai kézilabdacsapat felkészülését és versenyeit szolgálja, de otthonra lelt itt a birkózó- és a cselgáncsszakosztály is, a vívószakosztály pedig önálló vívótermet használhat benne.
A küzdőtér padlószintje azonos szinten van a vívóteremmel és annak független használhatóságát a kézilabda-mérkőzésekkel egy időben is biztosítani tudja. A küzdőteret úgy helyeztük el a szükséges sportolói kiegészítő- és öltözőfunkciókkal együtt, hogy azok egy, elsősorban a sportolók részére fenntartott alagsori szintre (–6 méter) kerültek.
Az épület déli oldalán, az üzemeltetői és VIP-bejáratok alatt egy köztes mezzanine-szintet (–3 méter) alakítottunk ki. Itt egy oldalfolyosóról az épület üzemeltetési irodái, illetve az edzői és szakosztályirodák nyílnak.
A mezzanine fölött elhelyezkedő földszintre (0 méter) a közönségforgalmi tereket helyeztük. A kétoldalt dupla belmagasságú előcsarnokot, továbbá a múzeumot, pénztárakat, ruhatárakat, büféket, vizesblokkokat a kisebb kiegészítőfunkciókkal együtt egy több oldalról különböző funkciójú bejáraton keresztül megközelíthető közönségszintként kezeltük.
A földszint belül a foyerekben (valamint épületen kívül is) gyalogosan teljesen körbejárható. Erről az emeleten is kialakított belső körfolyosórendszerről töltődnek fel a különböző szektorokban elhelyezkedő lelátók fentről lefelé.
A kézilabdapályák az EHF előírásainak betartásával tervezettek. A mobil lelátókat visszahúzva két keresztirányú gyakorló kézilabdapálya befogadására is méretezett a küzdőtér. A földszinten a hazai szurkolói főbejárat mellett többféle egyéb funkciójú bejáratot helyeztünk el, mint pl. a vendégszurkolói bejáratot, a sportolói és egyben üzemeltetési, szakosztályokhoz vezető bejáratot, VIP-bejáratot, valamint egy külön médiabejáratot, ezek az épület belső funkcionális kialakításához igazodóan helyezkednek el.
A küzdőtér használata többcélú. A multifunkcionális csarnoktér hasznosítása során a sportesemények mellett könnyű- és komolyzenei koncertek, prózai és táncszínházi előadások lebonyolítására is kell számítani. A csarnoktér és a vívóterem részbeni összenyitásával a létesítmény alkalmassá válik kiállítások, vásárok, szakmai expók, nagy létszámú fogadások, rendezvények, bálok megrendezésére is.
A sportfunkciónál a klasszikus – közönség előtt zajló – mérkőzések mellett (ott az EHF szerinti 28×50 méter szabad területet biztosított) az edzések alkalmával a pálya két hosszoldalára betervezett mobil lelátókat betolt állapotban tartva, az így megnövelt 64,40 méter hosszú szabad térben a játékteret mobil térelhatárolóval középen kettéválasztva, a keresztirányú gyakorlópályákon egyszerre két kézilabda csapat/korosztály végezheti az edzésmunkáját. A csarnok küzdősportok (birkózás, cselgáncs) céljára történő hasznosítása (nemzetközi versenyek, régiós edzőtáborok) során a várhatóan kisebb nézőszám miatt a mobil ülőhelyek betolásával az egyszerre elhelyezhető tatami- és birkózószőnyeg mennyisége is növekedhet. Ekkor a vívóterem területét bemelegítés céljára használják. A csarnoktér alaprajzi méretének meghatározásánál elsősorban az „EHF Arena Construction Manual” kézilabdapálya helyszükségletét vettük alapul, beleértve az azokhoz tartozó szabályos méretű kifutókat is. A csarnoktér belmagasságát a programban meghatározott sportágak versenyfeltételeit tartalmazó érvényes nemzetközi (hazai) sportági előírások alapján határoztuk meg. A többcélú használat érdekében az előírt belmagasság – szerkezeti belógás nélküli szabad méret – min. 12,5 méter.
A földszint felett elhelyezkedő 1. emeleti szint (+4,5 méter) déli oldala elsősorban a VIP-vendégeknek van fenntartva, akik elkülönült bejáraton és lépcsőn/liften keresztül, a nagyközösség elől elzártan, az épület főbejáratával átellenes oldalán érkeznek. Ennek a szintnek a catering- és rendezvénytermeit egyéb zártkörű rendezvényekre (konferenciák, előadások, ünnepek stb.) lehet bérbe adni.
A 2. emeleti szint (+9 méter) déli oldala a média képviselőinek van fenntartva. Itt a rádió, a TV, az újságírók nézhetik a küzdőtéri játékokat, itt helyezkedik el a sajtóközpont is, mely szintén különálló egységként funkcionálva egyéb rendezvényekre, konferenciákra stb. bérbe adható.
Az épületet körülölelő gyalogos közlekedési, felül növényzettel ellátott, zöld szigetek formai kialakítása egyrészt visszatükrözi az épület homlokzati motívumait, másrészt irányt jelöl ki az épület bejárataihoz és visszafelé pedig a parkolókhoz vezető átjárókhoz.
Innovatív műszaki és környezettudatos megoldások
Az épület kétszer görbült, szabálytalan „kavics”-alakú, acélszerkezetű lefedésének tartószerkezeti tervezése komoly kihívást és igazi próbatételt jelentett.
A projekt volumene és bonyolultsága miatt már a feladat legelején nyilvánvaló volt, hogy a geometriát csak parametrikus megközelítéssel lehet kezelni, ugyanis a projekt előrehaladtával óhatatlanul előforduló, bármilyen általános érvényű változtatás a geometriában szinte kezelhetetlen teher lett volna a modellt létrehozó algoritmus hiányában. A parametrikus modell felépítése lehetővé tette a geometria rugalmas kezelésén túl a tartószerkezeti koncepció gyors változtatását is. Számos megoldási mód kipróbálására volt lehetőség a projekt előrehaladtával, nagyobb energiabefektetés nélkül lehetett tesztelni és adott esetben elvetni bizonyos szempontból előnytelen megoldásokat.
A projekt során a parametrikus modell építéséhez a Rhinoceros CAD-programot és a hozzá tartozó Grasshopper grafikus programozófelületet használtuk. A parametrikus modellből közvetlenül generált Tekla Structures-modellt a projekt előrehaladtával tovább részleteztük.
A más szakágakkal történő kooperáció IFC-alapú adatcserével valósult meg.
Számokban kifejezve látványos az eredmény:
- 780 tonna acélszerkezet,
- 96 egyedi, szegmentált főtartógyártmány,
- 3337 db egyedi, ívesített szelemen,
- 7680 m2 homlokzati felület,
- 2453 db egyedi, illesztett, vágott, jelölt burkolatfogadó U-profil a szegmentált gyártmányokon,
- 71287 db Tekla-elem,
- 471 darab bemarás, jelölés és vágás a legösszetettebb szegmentált főtartó gyártmányon.
A fejlesztés finanszírozása és értékesítése, bérbeadása
A beruházás a magyar állam támogatásával valósult meg, a fejlesztés során EU-s forrás nem került felhasználásra.
A terület jelenleg az önkormányzat, az épület pedig a magyar állam tulajdona.
A magyar állam a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki az épület üzemeltetésére.
Az épület multifunkcionális kialakítása által Tatabánya és a térség is sporteseményekkel és kulturális rendezvényekkel gazdagodik. Kiemelendő, hogy a csarnokot a 2027-es női kézilabda-világbajnokság fő helyszínének választották. A nagy nemzetközi sportesemények nem csupán önmagukban járnak pozitív hatással a rendező város, térség vagy ország gazdasági működésére, hanem jelentős mértékben hozzájárulhatnak a rendező térség hosszabb távú versenyképességéhez is.
Főbb adatok
- Projekt megnevezése: Tatabánya Multifunkcionális Sportcsarnok
- Telek területe: 88 426 m2
- Beépített terület: 12 236,99 m2
- Zöld terület: 40 472,94 m2
- Bruttó szintterületi mutatóba beszámítandó alapterület: 21 486 m2
- Építési költség: 19 030 millió HUF
- Jóváhagyási terv felelős építész tervezője: Annus Marina
- Felelős tervező, építési engedély: Páll Ákos
- Felelős tervező, kiviteli terv: Balogh Ferenc
- Beruházó: Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.
- Generáltervező: CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt.
- Kivitelezők: Fejér-B.Á.L. Zrt. és ÉPKAR Zrt.
- Üzemeltető: Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.
- Fotókredit: Kégl Marcell – CÉH zRt.; ÉPKAR Zrt.
A cikk forrás: Építész Közlöny