CÉH+ BIM

A szakmailag felkészült, többéves gyakorlattal, valamint hazai és nemzetközi tapasztalattal is rendelkező szakembereink segítségével a BIM módszertant rendszer szinten alkalmazzuk, valamint kapcsolódó szolgáltatásainkat kiváló minőségben nyújtjuk.  

Közép-Kelet-Európában elsőként, 2020 áprilisában a CÉH cégcsoport minden üzletágára kiterjedő minősítést szerzett a British Standards Institute-tól az ISO 19650-1 és -2:2018 szabványok alkalmazására vonatkozóan, amely szabványok az építmény életciklusa során keletkező információk menedzsmentjére adnak iránymutatást a BIM munkamódszer használatával.  Így a CÉH a régióban első piaci szereplőként nemzetközi szabvány szerint tudja a BIM tervezési,  projektmenedzsment és tanácsadási szolgáltatásait nyújtani. 

Szolgáltatásaink

melyeket együttesen és külön is kínálunk:

• Scan2BIM – Épületek, építmények 3D lézerszkenneres és/vagy drón felvételezése, pontfelhő modell elkészítése, abból BIM alapmodell elkészítése.
• Tervezés (BIM 3D) – Épületek és építmények teljes körű (minden szakágra és akár technológiára kiterjedő) tervezése és modellezése, ütközésvizsgálata BIM-ben. 
• Projektmenedzsment, kivitelezésmenedzsment (BIM 4D) – A magasépítési projektek lebonyolítása során a Megbízó érdekeit képviselve a beruházás folyamatának koordinációja, műszaki ellenőrzés. 
• Költségszakértés, költségbecslés (BIM 5D) - BIM modell alapú mennyiség-számítás, költségkalkuláció, kivitelezői tendereztetés, költségkontroll.  
• Fenntarthatósági-, energetikai szakértés (BIM 6D) – Részletes energetikai elemzés, dinamikus energetikai modellezés és hőkomfort vizsgálat, CFD szimuláció, benapozás vizsgálat, szélcsatorna és szélteher vizsgálat, zöld minősítés (LEED/BREEAM/DGNB/WELL) szerinti tervezés és nyomonkövetés. 
• Megvalósulási terv, BIM2FM (BIM 7D): BIM megvalósulási modell, változás-menedzsment, üzemeltetésbe adáshoz alkalmas BIM modell részletezettség és adatellátottság. 
• BIM menedzsment – BIM folyamat kialakítása és irányítása. 
• BIM szakértés, tanácsadás – A megbízó BIM szakmai képviselete a projekt során, modell auditálás, minőség-ellenőrzés. Megbízói standardek kialakítása, közreműködés a tenderkiírások és a szerződések összeállítása során. 

Mit jelent a BIM metódus? 

A BIM (Building Information Modeling) épületinformációs modellezés egy olyan 3D modell alapú információ menedzsment munkamódszer, amelynek megfelelő alkalmazásával a projekten létrejött információ mindig elérhető a releváns személyek számára, biztosítva a központosított és koordinált információ használatot. A projekt jellegét tekintve lehet épület, híd, út, műtárgy, közmű vagy bármilyen magas- és mélyépítési építmény. 

A BIM munkamódszerrel a legmodernebb BIM és adatcsere technológiák kerülnek alkalmazásra a tervezési, építési és üzemeltetési folyamatok során, lehetővé téve ezáltal a modell alapú projekttervezést és projektkontrollt. 

A BIM munkafolyamatok alapja egy olyan virtuális környezetben felépített 3D modell, amelyben az épület műszaki tartalma is elérhető. 

Miért alkalmazzuk a BIM metódust?

A munka során egységesen alkalmazott szabványok és szabályok, valamint a megosztott modellek és információk révén javul: 

• a projekt szereplőinek (Megbízó, projektmenedzsment, tervezők és a kivitelezők) közötti együttműködés, 
• a munkafolyamatok koordinációja, 
• a tervezés minősége, 
• a kivitelezési folyamatok tervezhetősége és nyomon követése, valamint 
• a költségek tervezése és nyomon követése, 
• az üzemeltetési folyamatok tervezhetősége és nyomon követése. 

A BIM alkalmazásával a projekt tervezhetőbben, gyorsabban, jobb minőségben és alacsonyabb költséggel valósulhat meg. 

Mit hoz a jövő? 

Az építőipari digitalizációban a BIM módszertant egy kiindulási pontnak tekintjük, mely egységes adatbázisba foglalja a létesítmény összes adatát. A jövőbe mutató megközelítések új szintre emelik a tervezés és kivitelezés folyamatát. 

A VDC (Virtual Design and Construction) egy olyan megközelítés, amely nem csak az építmény, hanem a kivitelezés folyamatát és az érintett szereplőket is integrálja a digitális modellbe. A VDC egy folyamat és működési mód, amelyben a kivitelezésmenedzsment alapja a tervezés során létrehozott BIM modell. Az épület először a virtuális térben épül fel, majd azt leképezve kerül a valóságban is kivitelezésre.  

Az IDD (Integrated Digital Delivery) a digitális technológiák kiterjesztése az építmény teljes életciklusára, a munkafolyamatok integrálásával és az ugyanazon projekten dolgozó szereplők összekapcsolásával. Így az épület digitális modelljét felhasználva a teljes életciklus digitalizációja megtörténhet, az előregyártható elemek képezésétől és gyártásától a szerelésen át egészen az üzemeltetésig, vagy akár a szétszerelésig. 

Az IDD az épületinformációs modellezés (BIM) és a virtuális tervezés és építkezés (VDC) használatára épül, melyeket az elmúlt években külföldön az építőipar számos projektjén elkezdtek alkalmazni, és hazai elterjedése is várható.  

Gyakori kérdések és válaszok

1. Mit takar a BIM modellalapú tervezés, és hogyan segíti ez a beruházásom megtérülését?

A BIM (Building Information Modeling) modellalapú működés azt jelenti, hogy az épületet vagy létesítményt egy adatgazdag, 3D digitális modell írja le, nem kizárólag 2D rajzok. A modell minden eleméhez geometriai adatok, műszaki paraméterek, mennyiségek, valamint – igény szerint – üzemeltetési információk is kapcsolódnak. Ennek köszönhetően már a tervezési fázisban azonosíthatók az ütközések, pontos mennyiségek állnak rendelkezésre a költségtervezéshez, míg a 4D és 5D BIM eszközök az ütemezés és a költségváltozások szimulációját teszik lehetővé. Mindez kevesebb hibát, rövidebb kivitelezési időt és jobban kontrollálható beruházási költségeket eredményez. A CÉH-ben már több mint egy évtizede a BIM modellek jelentik a tervezés alapvető eszközét.

Forrás: CÉH zRt. BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

2. Mit érdemes tudni a BIM modell és a hagyományos 2D tervezés közötti különbségekről?

2D tervezésnél külön rajzok írják le az épületet, és a konzisztencia fenntartása nagyrészt a tervező figyelmén múlik. BIM esetén egyetlen 3D modellben dolgozunk, amelyből közvetlenül kerülnek az alaprajzok, metszetek, nézetek. Ha a modellben módosítunk valamit, az minden kapcsolódó rajzon frissül. A modell intelligens elemekből áll (falak, oszlopok, gépészeti elemek) mennyiségi és műszaki adatokkal. Ez csökkenti a rajzi ellentmondásokat, gyorsítja a módosításokat és megbízhatóbb alapot ad a költség- és ütemtervezésnek.

Forrás: CÉH zRt. BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

3. Miben tér el a BIM-alapú tervezés a hagyományos CAD megközelítéstől?

Hagyományos CAD-ben vonalakat rajzolunk, amelyek együtt adják ki az épület képét, de kevés mögöttük az adat. BIM-ben „intelligens” épületelemekkel dolgozunk: falak, oszlopok, nyílászárók, gépészeti berendezések, amelyekhez anyag-, méret-, teljesítmény- és egyéb információk kapcsolódnak. A CÉH BIM-alapú tervezésében a központi 3D modell az egyetlen hiteles forrás, ebből exportálással automatikusan elkészíthetők a 2D rajzok, mennyiségek és szimulációk. Ez csökkenti a hibákat, gyorsítja a változtatásokat, és erősebb döntéstámogatást ad a beruházónak.

Forrás: CÉH zRt. BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

4. Milyen kézzelfogható előnyökkel jár a BIM alkalmazása a beruházók számára?

A BIM használatával a beruházó korán, érthető formában látja a projektet, nem csak vonalas rajzokon. Pontosabb mennyiségi és költségadatok állnak rendelkezésre, kevesebb a kivitelezés közben jelentkező ütközés és utólagos módosítás, csökken a pótmunkák száma és a tervezői művezetésre fordított idő. Javul az ütemezés átláthatósága, és könnyebb különböző változatokat összehasonlítani. A CÉH BIM-munkafolyamatai a kivitelezés és az üzemeltetés felé is értéket adnak: a modell a későbbi üzemeltetés digitális alapja lehet.

Forrás: CÉH zRt. BIM és projektmenedzsment csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

5. Mikor érdemes BIM modellt alkalmazni egy ipari beruházásnál, és mi az üzleti előnye?

Ipari beruházásoknál gyakorlatilag minden projekt esetén indokolt: összetett csarnokok, technológiai terek, logisztikai kapcsolatok, hosszú távú üzemeltetés. A CÉH BIM-modelljei már a koncepciótól mutatják a térbeli viszonyokat, ütközéseket, mennyiségeket, ez pontosabb költségbecslést, jobb ütemezési kontrollt és gyorsabb üzembe helyezést eredményez.

Forrás: CÉH zRt. BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

6. Milyen BIM dimenziók (3D–7D) alkalmazhatók, és milyen gyakorlati haszna van ezeknek?

A 3D a térbeli modell, a 4D az idő (ütemezés), az 5D a költség és mennyiség, a 6D az energia és fenntarthatósági adatok, a 7D az üzemeltetési információk (facility management). A 4D–5D BIM modellek révén jobban tervezhető az építés menete és költsége, a 6D–7D pedig az üzemeltetőt segíti abban, hogy a létesítmény életciklusa során megalapozott döntéseket hozzon karbantartásról, felújításról, energiafelhasználásról.

Forrás: CÉH zRt. BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

7. Mit jelent a BIM 7D dimenziója, és hogyan segíti az épületüzemeltetést (FM)?

A 7D a BIM-modell üzemeltetést támogató kiterjesztése. Az egyes elemekhez karbantartási ciklus, garanciális információ, gyártói adat, energiafogyasztás és egyéb üzemeltetési paraméterek rendelhetők. Megrendelői igény esetén a CÉH 7D-re felkészített modelljeiben az üzemeltető egy kattintással lekérdezheti, mely berendezés mikor szorul karbantartásra, hol található és milyen dokumentáció tartozik hozzá. Ez csökkenti a váratlan meghibásodásokat, és támogatja az életciklus-költség optimalizálását.

Forrás: CÉH zRt. BIM és üzemeltetési fókuszú csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

8. Mit jelent az ISO 19650-1 és -2 szabvány szerinti BIM-minősítés?

Az ISO 19650-1 és -2 olyan nemzetközi szabványok, amelyek a BIM-alapú információkezelés keretrendszerét írják le az épített környezet tervezési és kivitelezési fázisaira. Nem egy konkrét szoftverhez kötődnek, hanem ahhoz, hogyan kell az adatokat strukturáltan, biztonságosan, felelősségekkel és szabályokkal kezelni a projekt szereplői között. Ha egy szervezet vagy projekt az ISO 19650 szerinti folyamatokkal dolgozik, az a beruházó számára átláthatóbb, visszakövethetőbb és megbízhatóbb digitális információáramlást jelent.

Forrás: CÉH zRt. BIM és minőségirányítási csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

9. Mire jó az ütközésvizsgálat és a 4D szimuláció, és hogyan csökkenti ez a kivitelezési hibákat?

Az ütközésvizsgálat (clash detection) a BIM modellben automatikusan keresi az egymásba lógó elemeket, például gépész csövek és tartószerkezet, kábelcsatornák és légcsatornák, berendezések és épületelemek között. A 4D szimuláció az idődimenziót adja hozzá: mikor mi épül, milyen sorrendben dolgoznak a szereplők. A CÉH igény esetén ezeket a vizsgálatokat a kivitelezés előtt elvégzi, így a konfliktusok döntő része a digitális térben oldható meg, nem a helyszínen bontással. Ez jelentősen csökkenti a hibák, pótmunkák és csúszások számát.

Forrás: CÉH zRt. BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

10. Hogyan működik a 4D BIM szimuláció, és mit mutat meg az építkezés ütemezéséből?

A 4D BIM szimuláció a 3D modellt összeköti az ütemtervvel: minden modell-elemhez hozzárendeljük, mikor épül meg. Így idővonal mentén lejátszható az építkezés: láthatóak a párhuzamos munkák, a zsúfolt zónák, a logisztikai ütközések. Ez alapján módosítható az ütemterv és javítható az erőforrás-allokáció, csökkentve a csúszás kockázatát.

Forrás: CÉH zRt. BIM és projektmenedzsment csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

11. Milyen hibák előzhetők meg digitális ütközésvizsgálattal (clash detection)?

Digitális ütközésvizsgálattal olyan konfliktusokat fogunk meg, amelyek a helyszínen sok bontással és költséggel járnának: egymást metsző gépészeti és elektromos vezetékek, tartószerkezetbe ütköző csövek, túl alacsonyan futó légcsatornák, nem beférő gépek, fedésbe kerülő szerelések. A CÉH BIM-csapata ezeket a konfliktusokat még a tervezési fázisban azonosítja, így a megoldás a modellben születik meg, nem az építkezés közben.

Forrás: CÉH zRt. BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

12. Hogyan segíti a BIM az ütemezést, költségkontrollt és a kivitelezési hibák megelőzését?

A BIM az ütemezést 4D-ben, a költségeket 5D-ben támogatja: az elemekhez idő- és költségadatok rendelhetők. A CÉH modellből generált mennyiségei pontosabb költségbecslést adnak, a 4D szimulációk pedig láthatóvá teszik a kritikus szakaszokat, párhuzamos tevékenységeket, logisztikai problémákat. Az ütközésvizsgálat a legtöbb szerelési konfliktust már a digitális térben felszínre hozza. Ez kevesebb hibát, állásidőt és költségcsúszást jelent a kivitelezés során.

Forrás: CÉH zRt. BIM és projektmenedzsment csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

13. Milyen szerepe van az ütközésvizsgálatnak és a 4D/5D BIM modelleknek a kivitelezés előkészítésében?

Az ütközésvizsgálat feltárja a geometriai konfliktusokat, a 4D modell az ütemezést, az 5D a költségeket kapcsolja a 3D geometriához. Igény esetén a CÉH a kiviteli tervezés során ezeket a modelleket használja, így a kivitelező egy olyan tervet kap, amelyben az ütemezési és szerelési kockázatok nagy része már látszik és kezelhető. Ez jobb tenderárakat, kevesebb bizonytalanságot és simább kivitelezést eredményez a beruházó számára.

Forrás: CÉH zRt. BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

14. Mikor van szükség BIM-alapú mennyiségszámításra, és miben más ez, mint a hagyományos költségvetés?

BIM-alapú mennyiségszámítás különösen bonyolult, nagyértékű projekteknél hasznos. A hagyományos költségvetés 2D rajzokból, kézi mennyiségkimutatással készül; a BIM-alapú kimutatások ezzel szemben közvetlenül a modell elemeiből generálódnak. Ha módosul a modell, frissülnek a mennyiségek is. Ez pontosabb, átláthatóbb és dinamikusan frissíthető költségbecslést ad.

Forrás: CÉH zRt. BIM és költségtervező csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

15. Milyen módszerekkel végzi a CÉH a meglévő épületek digitális felmérését?

Fő módszereink: földi lézerszkenner, drónos fotogrammetria. A szkennerek sűrű 3D pontfelhőt rögzítenek, a drón a külső és nehezen megközelíthető részeket veszi fel. A pontfelhő alapján 3D BIM modell készül, ami a további tervezés és vizsgálatok alapja.

Forrás: CÉH zRt. digitális felmérési és BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

16. Hogyan segíti a digitális épületfelmérés (lézerszkennelés, drón) a tervezést és felújítást?

A pontfelhő alapú digitális másolat pontos geometriát ad. A BIM modell ebben a térben készül, így a tervezés nem bizonytalan, régi rajzokra épül. Ez csökkenti a kivitelezési meglepetések számát, és bizonyíthatóan javítja az árazás és a felújítási tervek megbízhatóságát.

Forrás: CÉH zRt. digitális felmérési és BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

17. Milyen típusú projektekhez ajánlott a drónos és lézerszkenneres felmérés?

Minden olyan projektnél fontos, ahol bonyolult a geometria, nehéz a hozzáférés vagy meglévő létesítményről van szó: ipari csarnokok, gépészeti terek, műemlékek, hidak, nagy ipari területek. A módszer pontos, gyors és biztonságos felmérést tesz lehetővé.

Forrás: CÉH zRt. digitális felmérési csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

18. Mikor érdemes meglévő épületeket lézerszkenneléssel BIM modellbe integrálni, és hogyan történik ez?

Létező épületek BIM-be integrálása különösen akkor indokolt, ha a létesítmény bonyolult, régi, hiányosak a rajzok, vagy nagy értékű felújítás, átalakítás előtt áll. A CÉH először lézerszkennerrel (és igény szerint drónnal) pontfelhőt készít, majd ebből építi fel a BIM modellt. Ez a modell a valós geometriát tükrözi, amelyre az új szerkezetek, rendszerek biztonságosan rátervezhetők.

Forrás: CÉH zRt. digitális felmérési és BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

19. Milyen digitális eszközöket és fejlesztéseket alkalmaz a CÉH az innovatív mérnöki szolgáltatások támogatására?

BIM-platformok, közös adatkörnyezet (CDE), 4D/5D szimulációk, lézerszkenner, drón, automatizált mennyiségszámítás, parametrikus tervezés, vizualizációs eszközök, saját riport- és dashboard-megoldások – ezek alkotják a CÉH digitális ökoszisztémáját.

Forrás: CÉH zRt. digitális fejlesztési és BIM csapat, utolsó frissítés: 2026. január.

20. Miért hasznos a parametrikus tervezés komplex műszaki épületeknél?

Parametrikus modellek segítségével gyorsan lehet különböző változatokat vizsgálni, és azonnal látni az egyes paraméterek (fesztáv, modulméret, gépészeti igények) hatását. Ez különösen hasznos nagy ipari, infrastrukturális vagy speciális épületeknél, ahol sok egymásra ható feltétel van.

Forrás: CÉH zRt. parametrikus és BIM tervező csapat, utolsó frissítés: 2026. január.