Magyarországon több mint húszezer gyalogos-, kerékpáros-, közúti- és vasúti híd található, eltérő üzemeltetési körülmények között és erősen változó műszaki állapotban. Tervezésük, építésük és fenntartásuk az építőiparon belül is speciális szaktudást, gyakorlatot és egyedi szemléletmódot igényel. A hidakra specializálódott építőmérnököket egyszerűen csak hidászoknak nevezzük; talán legismertebb hazai szakmai műhelyük a CÉH zRt. A CÉH zRt. nevéhez fűződik többek között a Megyeri híd és számos hazai autópályahíd, legutóbb pedig a Kalocsa és Paks között átívelő Tomori Pál Duna-híd tervezése, amelyért elnyerték a 2025. évi MAGÉSZ acélszerkezeti nívódíjat. A már tendertervi szinten megtervezett budapesti Új Duna-híd mellett a CÉH zRt. részt vett a Lánchíd felújításának tervezésében is. A nagy volumenű és látványos projektek mellett számos, kevésbé ismert, ám a közlekedés és üzemeltetés szempontjából annál fontosabb hídszakági feladatot látnak el Magyarországon és külföldön, kiterjedt partnerkapcsolatokra támaszkodva. A hidász szakma mindennapjait és kihívásait Kolozsi Péter, a CÉH zRt. hídtervezési irodaigazgatója mutatja be.

A hidak különleges szerepet töltenek be nemcsak a közlekedésben, hanem gondolkodásunk szimbolikájában és társadalmi önértékelésünkben is. Az infrastruktúrahálózat kritikus elemei: mindennapi jelenlétük többnyire észrevétlen marad, hiányuk viszont azonnal érzékelhető, legtöbbször dugók, közlekedési fennakadások, kényszerű kerülők, végül társadalmi elégedetlenség formájában. Éppen ezért fenntartásuk fokozott odafigyelést, szakértelmet és felelős gondoskodást igényel, hogy funkciójukat stabilan, biztonságosan és megbízhatóan, hosszú évtizedeken át elláthassák.

Ma egy hidat száz évre tervezünk, de értő, szakszerű fenntartás mellett akár évszázadokra is kinyúlhat. Számos, még a századforduló előtti híd ma is intenzív használatban van. A 176 éves Széchenyi Lánchidat a történelem során többször felújították és átépítették, sőt fel is robbantották, a nemzet elsőszámú ikonjainak egyikeként mégis igen jó esélye mutatkozik a következő 150 évre is.

A hidak története mindig egyedi és különleges, a CÉH hidászcsapata pedig szenvedéllyel és egyedülálló tapasztalattal látja el a hozzájuk kapcsolódó mérnöki feladatokat.

Egy új híd építése – vagy egy nagyobb, régi híd, mint az említett Lánchíd felújítása – alapos előzménykutatással és összetett előkészítési folyamattal kezdődik. Ilyenkor dőlnek el a tervezés alapvető irányai, a funkcionális igényszintek, valamint az, hogy mekkora forgalomra és terhelésre készül a híd, hol lesz az optimális helye, és milyen környezeti hatások között kell megépülnie és üzemelnie. A döntés-előkészítés során több tervváltozat is készül: a jó mérnöki tapasztalatra támaszkodva, elméletben és a ma már általános 3D BIM modellek segítségével virtuálisan is „kipróbálva” különböző technológiákat, anyagokat és szerkezeteket, végül kialakul az optimális megoldás. Ezt követi a forma- és látványterv kidolgozása, majd sorra kell venni a lehetséges építési technológiákat, valamint az üzemeltetési és fenntarthatósági szempontokat is. Amint a döntés megszületik, indulhat a tervezés, majd a kivitelezés és azt követően a legalább 100-éves üzemeltetési fázis.

A fentiek nagy részére csak új hidak esetén van szükség. A régi műtárgyak felújítása egy nagyon alapos állag- és állapotvizsgálattal, hídszerkezet-felülvizsgálattal kezdődik, ami a CÉH Hídiroda egyik meghatározó szakterülete. A jogszabályban rögzített rendszerességű hídvizsgálatokból megállapítható, hogy egy hidat mikor és meddig lehet használni, mikor vált esedékessé a felújítása vagy megerősítése, és hol van az a pont, ahol már nem használható tovább felújítás nélkül. Ezen a pályán a tervezési tudás mellett elengedhetetlen a híd-történelem, szerkezetdiagnosztikai lehetőségek mélyreható ismerete, valamint a magasfokú kreativitás, amire a számos egyedi és összetett helyzet megoldásához van szükség. Nem ritka, hogy a CÉH zRt. mérnökei a szürke hétköznapoktól jelentősen eltérő környezetben, speciális eszközökre, vagy alpintechnikára támaszkodva végzik a hídvizsgálatokat.

A hidaknál fokozottan érvényesül az elv, hogy amit ma megtehetsz egy forintért, azt holnap már csak tízért tudod: a jól időzített, akár megelőző jellegű, gyors karbantartások és kisebb felújítások elmulasztása már néhány év alatt is a többszörösére emelheti a költségeket. Régebbi hídjaink felújítása ráadásul nemcsak a környezetterhelés csökkentése miatt fontos, hanem kulturális örökségünk védelmében is, tiszteletadás mindazon elődeink előtt, akik sokszor komoly mérnöki teljesítmény és közösségi erőfeszítés áldozatával hozták létre ezeket a műtárgyakat.

Ezekkel a tényekkel minden hídüzemeltető tisztában van, a hidak állapotát pedig az érvényben lévő műszaki előírások szerint rendszeresen vizsgálják. Ennek ellenére az „élet” – elsősorban az adott intézmény anyagi lehetőségei – gyakran mégis olyan helyzetet teremt Magyarországon és külföldön egyaránt, hogy a szükséges beavatkozásokra csak az utolsó utáni pillanatban, egy hosszadalmas, költséges és lezárásokkal járó munkafolyamat részeként kerülhet sor. Mindez megfelelő szintű forrásbiztosítással, gondos üzemeltetési kultúrával ez megelőzhető, a magyar hídállomány megfelelően karbantartható, az elmúlt években külföldi országokban bekövetkezett hídkatasztrófák pedig elkerülhetők!

A cikk a Műszaki Magazin online számában 2025. 12. 10. jelent meg.