Az építési projekteket sokan a magas kockázattal, a sorozatosan kitolt határidőkkel és a költségtúllépésekkel azonosítják. Számos bizonytalansági tényező okozhat gondot: a menet közben változó megrendelői igények, tervezési hiányosságok, a kivitelezéssel kapcsolatos szervezési és minőségi problémák, adminisztratív akadályok, megváltozott gazdasági feltételek, pl. az alapanyagárak emelkedése. Ezeknek a többségére fel lehet készülni és megfelelő háttértudással, mérsékelni lehet a költségekre gyakorolt hatásukat. Az ehhez szükséges megközelítéseket és gyakorlatokat az egyik legnagyobb hazai mérnökiroda, a CÉH zRt. projektmenedzsere, Horváth Miklós és Raschek Bence foglalta össze.

A témát talán érdemes az építőipari projektmenedzsment definíciójával kezdeni, mert a hazai gyakorlatban gyakran keverik például a műszaki ellenőrzéssel, miközben a kettőnek alig van köze egymáshoz. A műszaki ellenőr egy engedélyköteles, jogszabályban előírt feladatkör, amely felügyeli, hogy a kivitelezés a terveknek, engedélyeknek, szabványoknak és a szerződésnek megfelelően haladjon. A projektmenedzser feladatköre ettől eltérő. Ő az, aki számos munka tapasztalatával és az építőipar egészének mély ismeretével végig a megrendelő mellett áll, összehangolja a tervezőket, kivitelezőket és beszállítókat, biztosítja a határidők betartását, miközben a megrendelő érdekeit képviselve átlátható döntési helyzeteket teremt és feltárja a kockázatokat. A helyszínen, illetve a háttérben folyamatosan mindent elkövet, hogy a megrendelő számára minden szempontból optimális épület valósuljon meg. Igény szerint feladatai közé tartozhat a költségoptimalizálás, amelynek eredménye, hogy a megrendelő által elvárt funkció és minőség a pénzügyi erőforrások optimális felhasználásával valósul meg, indokolatlan költségek nélkül.

A költségoptimalizálás ugyanakkor nem kizárólag a kivitelezési költségekre vonatkozik. A projektmenedzser ennél messzebb kell, hogy lásson, és az előkészítés során az életciklusköltségekre, fenntarthatósági szempontokra is fel kell hívnia a figyelmet. A jövőben az építőiparban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok, de ezek utólag már csak drágábban építhetők be az épületbe. A projektmenedzser segít megtalálni az optimumot a beruházási és a jövőbeni üzemeltetési költségek között, amely életciklusra vetítve költségmegtakarítást jelent majd a beruházónak vagy az épület felhasználójának. Mindez az egyre gyakoribb, un. mélyfelújítások esetén is igaz. Egy átépítés vagy funkcióváltás első látásra előnyös, hiszen költséget, időt és karbonkibocsátást takaríthat meg. A gyakorlatban azonban sokszor még összetettebb, mint egy alapjaitól indított új beruházás. Ilyen jellegű projektek esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy tapasztalt, a technológiai megoldásokat ismerő szakértő támogassa a beruházót a döntések meghozatalában.

Ideális esetben ‒ és ezt a hazai befektetők is mind inkább felismerik ‒ a projektmenedzser a tervezés előtt, már az elképzelések megfogalmazásában, igények felismerésében is részt vesz. Minél korábban vonódik be a projektbe, annál inkább segít felszínre hozni a rejtett problémákat, így elkerülhető, hogy azok csak később, már jelentős befektetett erőforrás után kerüljenek azonosításra. Már a legelején javaslatot tesz, hogy a funkcionális, környezetvédelmi és esztétikai igényeknek milyen épület felelne meg, milyen technológiával érdemes megvalósítani, mely pályáztatási stratégia a legalkalmasabb, figyelembe véve a beruházás helyét, a költségkeretet és minden egyéb szempontot. Egy jól előkészített építési beruházás esetében jelentősen csökken a költség és határidőtúllépés valószínűsége.

Ha ezt azzal vetjük össze, hogy az építési beruházások átlagos költségtúllépése Magyarországon 25-30%, láthatjuk, hogy fontos feladatról van szó, ami összetett képességeket és tapasztalatokat kíván. Ha valaki több tucat, a cége révén közvetve több száz hasonló projekt tapasztalata alapján tud javaslatokat tenni, az már komoly esély a sikerre.

A tapasztalaton, személyi alkalmasságon túl a technológia is egyre hatékonyabban támogatja a munkát, így ez a feladatkör is egyre inkább adatvezéreltté válik. A projekt megvalósulását BIM 4D, 5D modellek támogathatják, ebben a digitális környezetben pedig nemcsak a kivitelezési, de a későbbi üzemeltetési időszak is modellezhető. Különböző AI megoldások segítségével felhasználhatóak a korábbi projekten összegyűlt tapasztalatok és ezek segítségével hatékonyabban ismerhetőek fel a hiányosságok, kockázatok. Ezekkel az eszközökkel hasznos döntéselőkészítő anyagokat, szimulációkat lehet készíteni, amelyek segítségével a beruházó adatok alapján hozhat döntéseket.

A sikeres, költségkereten belül, határidőre és fenntartható módon megvalósított projekt receptje így áll össze: alapos előkészítés, transzparens kockázatkezelés, BIM‑alapú ütemezés és költségszimuláció AI‑eszközökkel.

A G7 2025. augusztus 8-i számában megjelent cikkünk alapján készült.