Nemcsak a pénzünkre vigyáz az építőipari projektmenedzsment
Nemcsak a pénzünkre vigyáz az építőipari projektmenedzsment
A viccben gyorsaság, minőség és jó ár közül kettőt választhat az ügyfél, és ez annyiban csak félig vicc, hogy ez a három tényező valóban nagyon szorosan hat egymásra. Lényegében a hatékony projektmenedzsment legfontosabb feladata, hogy ezt a hármat harmóniában tartsa egy építőipari beruházás során, méghozzá az ügyfél számára fontos értékek szerint. Negyedik meghatározó tényezőként idevehetnénk a technológiai szempontokat is, amelyek különösen az ipari épületeknél akár prioritást is élvezhetnek a másik hárommal szemben ‒ ismertette a tevékenység célját, lényegét Kégl Árpád, a CÉH zRt. projektmenedzsment irodájának igazgatóhelyettese, a vállalat egyik alelnöke. Például egy autóipari csarnoknál a technológiai gépsorok alapozási pontossága döntő fontosságú, míg egy logisztikai központ esetében a kivitelezési sebesség és az energiahatékonyság kerül előtérbe.
A fentiek sikeréhez egyrészt folyamatosan tisztában kell lenni az építkezés minden részletével, másrészt alapos előkészítésre van szükség, beleértve a legkülönbözőbb várható kockázatok elemzését is. Mindez sok szakmai feladattal jár. Jellegzetesen ilyen például ‒ nem fontossági sorrendben ‒ a projektek tervellenőrzése, a komplex versenyeztetés, a projektelőkészítés, a műszaki ellenőrzés, a projektzárás, az árbecslések és ellenőrzések, a költségracionalizálás. Mindehhez nem elég a tervezői tudás; a hatékony projektmenedzsmenthez minél több korábbi építkezés tapasztalatára, erős céges háttérre, piaci beágyazottságra van szükség.
Sokan elsősorban költségoldalról tudják átlátni a folyamatokat, ezért nézzük meg most mi is innen, hangsúlyozva, hogy a költségek követése is egy rendszer része. Ezt azon túl, hogy folyamatosan jelen kell lenni a projekt életében, természetesen informatikai megoldások is segítenek naprakészen tartani ‒ mutatott rá a szakember. A lényeg, hogy mindennek, mindig naprakészen meg kell jelennie a költségtáblákban ugyanúgy, mint a műszaki dokumentációban. Itt nemcsak arról van szó, hogy az építkezés munka, vagy anyagigénye jól követhető legyen. A költségtervezést az épület teljes élettartamára vetítve végezzük, és minden, akár apró változtatást is ennek fényében tüntetünk fel és értékelünk.
A már említett paramétereket ‒ költség, minőség, idő és technológia ‒ folyamatosan, már az előkészítés fázisában harmóniában kell tartani, a megrendelővel előre rögzített keretek között. Ez már a tervfázisban befolyásolja például az építési technológiát, az anyagválasztást, később a pályáztatás során akár a kivitelező kiválasztását is. A legfontosabb egyébként is a jó tervezés, ami a funkció mellett minden említett tényezőre tekintettel kell hogy legyen. Sokat segít a munkában a paraméteres tervezés, ahol nem 2-3, hanem akár több száz változatot tudunk előzetesen megvizsgálni ‒ ebből egy jó mérnök már ki tudja választani az optimumot. Szintén hasznos a BIM módszertan, ami egyre pontosabb, részletgazdagabb terveket hoz létre, vagy az MI-alapú megoldások, amikkel minden korábbinál pontosabban tudjuk felmérni a szükséges anyagmennyiségeket, munkát és minden költségvonzatot. Példaként, a BIM ütközésvizsgálat már a tervezési szakaszban hozzájárulhat a gépészeti és elektromos rendszerek optimális elhelyezéséhez, ami a projekt teljes életciklusa során időt, költséget és erőforrást takarít meg.
Érdekes általánosítás egyébként, hogy minél tovább tart egy építkezés, annál drágább, de ez csak egy határig igaz. Egy tempón túl a gyorsaság már különleges anyagok és technológiák használatát kívánhatja meg, ami árfelhajtó lehet. A projektmenedzsment csapat feladata egyebek között, hogy ezen a „skálán” megtalálja az optimális egyensúlyt, és kellő gyakorlattal lehetőleg ne engedje elmozdulni a projektet erről a megrendelővel közösen meghatározott pontról. Ehhez képest bármilyen eltérés, tehát csúszás, minőségi problémák vagy költségnövekedés jellemzően a nem elég alapos előkészítésre, kockázatelemzésre vezethető vissza. Ilyen kockázat lehet egy árfolyamváltozás, egy építőanyag vagy kivitelezői kapacitás hiánya és sok más tényező. Mindezek ráadásul nem egy ponton hatnak; ami csúszást okoz, az gyakran drágít is, a hiány az árat, a minőséget és a költséget is befolyásolhatja és így tovább. Ezek túlnyomó részére más anyagokat használva, más beszállítókat választva fel lehet készülni, ismét csak kellő rutinnal.
Talán a fentiekből is kiderül, hogy a projektmenedzsment az építtetői érdekek és szándékok érvényesítésének leghatékonyabb módja. Nemcsak minden szempontból mederben tartja az építkezést, de hozzáadott értékként nagyon sok időt és kockázatot takarít meg a megbízóknak, miközben érdekeik a teljes folyamat során érvényesülnek.
A bejegyzés az Economixben megjelent cikkünk alapján íródott.