Egy nagy léptékű fejlesztés sikere soha nem csak azon múlik, mennyire erős a műszaki tartalom, milyen minőségűek a tervek, vagy rendelkezésre áll-e a szükséges forrás. Ezek természetesen alapfeltételek. De önmagukban nem elegendők.

Egy beruházás akkor tud valóban jó irányba haladni, ha azok is értik a célját, akiket közvetlenül vagy közvetve érint. A helyi közösség, az önkormányzat, a szakmai szereplők és a megrendelői oldal számára is fontos, hogy lássák: miért van szükség a fejlesztésre, milyen hatásokkal járhat, és hol van lehetőségük érdemben véleményt formálni.

A társadalmi egyeztetés ezért nem egy kötelező kör, amit valamikor a folyamat végén „le kell tudni”. Sokkal inkább a beruházás-előkészítés és a projektmenedzsment egyik fontos eszköze. Segíthet abban, hogy egy fejlesztés társadalmi elfogadottsága erősebb legyen, csökkenjenek a későbbi konfliktusok, és a tervek már korai szakaszban jobban illeszkedjenek a valós környezeti, városi és közösségi igényekhez.


Miért vált különösen fontossá a társadalmi egyeztetés?

Az elmúlt években rendkívüli módon felgyorsult az életünk. Ez a jogalkotásban, a döntéshozatalban és az építőipar napi gyakorlatában is érezhető. A folyamatok gyorsabbak lettek, a döntési idők rövidültek, a fejlesztések pedig sokszor szoros ütemezés mellett indulnak el.

Ennek következménye, hogy a nagy léptékű beruházások társadalmi egyeztetésére gyakran kevesebb idő jut, mint amennyire valójában szükség lenne. Ez viszont könnyen visszaüthet. Ha az érintettek nem kapnak időben érthető információt, ha nem látják a fejlesztés célját, vagy úgy érzik, nincs valódi lehetőségük megszólalni, az könnyen bizalmatlansághoz és ellenálláshoz vezethet.

Pedig egy-egy jelentős fejlesztés elfogadottsága nem csak az adott projekt sorsát befolyásolja. Egy település vagy városrész életében akár évtizedekkel később is érezhető hatása lehet annak, hogy a beruházás milyen társadalmi alapokra épült.


Érintetti elemzés: a kockázatok korai felismerése

Az Egyesült Államokban a nagy projektek előkészítése során széles körben alkalmazott módszer a stakeholder analysis, vagyis az érintetti elemzés. Ennek lényege, hogy a fejlesztő szakértők bevonásával feltérképezi a projekt valamennyi érintettjét: azokat is, akik támogatják a fejlesztést, azokat is, akik semlegesek, és természetesen azokat is, akik várhatóan ellenérzésekkel fogadják.

A folyamat azonban nem áll meg a szereplők azonosításánál. Azt is vizsgálni kell, hogy az egyes érintettek milyen hatással lehetnek a projekt megvalósítására. Egy erős társadalmi ellenállással szemben elindított beruházás komoly megvalósítási, reputációs és ütemezési kockázatot hordozhat, különösen akkor, ha az ellenállás szélesebb közösségi támogatást kap.

Éppen ezért a társadalmi egyeztetés nem a projekt végén kezdődik, hanem már az előkészítés korai szakaszában. Akkor, amikor még van valódi mozgástér, amikor a visszajelzések nem utólagos viták, hanem a tervezést segítő szempontok lehetnek.

Jó példák erre azok a városfejlesztési folyamatok, ahol az érintettek bevonása nem formális gesztus volt, hanem a projekt természetes része.

Newcastle belvárosában például egy olyan városfejlesztési projekt valósult meg kiemelkedő sikerrel, amelynek már a legelső szakaszától bevonták a helyi lakosságot és a szakembereket, sőt a döntéshozó testület munkájában is szerepet kaptak. A kezdeti óvatos távolságtartást idővel bizalom és aktív érdeklődés váltotta fel. Ennek hatására az eredetileg kevesebb mint száz tömböt érintő fejlesztési terület végül megduplázódott.

Hasonlóan tanulságos a Neckar-völgyben megvalósított, több települést érintő közös fejlesztés. A települések nem egymással versengtek a kormányzati támogatásokért, hanem összefogtak. Több fórumon és formában kérték ki a lakosság véleményét, a javaslatokra reagáltak, és azokat beépítették a végleges programba. Így elkerülhetővé váltak a párhuzamos fejlesztések, ésszerű munkamegosztás alakult ki, és a program költséghatékonyabban valósulhatott meg.


Szakmai tapasztalataink

Saját szakmai területünkön is többször láttuk, mennyit számít, ha egy fejlesztés társadalmi egyeztetése kellő időben és megfelelő módon történik meg.

Egy nagy léptékű fővárosi fejlesztés példája jól mutatta, milyen következményekkel járhat az érintettek késői bevonása. Ha a megrendelői, tervezői és önkormányzati oldal között nem alakul ki időben valódi párbeszéd, a lakossági ellenállás könnyen önszerveződő módon erősödhet fel. Ilyenkor egy látszólag lendületesen induló fejlesztés is gyorsan akadályokba ütközhet, a folyamat lelassulhat, vagy akár újratervezésre is szükség lehet.

Egy másik, szintén fővárosi egyetemi fejlesztés előkészítésében már olyan folyamatban vettünk részt, ahol a monumentális tömbbontás helyett a tömbrehabilitáció szemlélete került előtérbe. A hivatalos indítással egy időben megkerestük a helyi önkormányzat főépítészét, hogy az egyeztetés ne utólagos magyarázat, hanem a gondolkodás része legyen.

Több szakmai egyeztetést követően a megrendelővel közösen bemutattuk, hogyan épültek be a kerület kérései és javaslatai a fejlesztési elképzelésekbe. A terveket kerületi tervtanácson is ismertettük, az ott kapott ajánlásokat feldolgoztuk, majd beépítettük a tervekbe. Ezt követően az önkormányzattal közösen előkészítettük a részben online kérdőíves, részben személyes társadalmi egyeztetést.

Különösen jó visszajelzés volt számunkra, hogy az érintett lakosság körében a tervezett fejlesztés jelentős támogatottságot kapott. Az egyeztetés egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor az egyik tömbbeli lakóépület közös képviselője szinte csalódottan kérdezte: az ő épületük hogyan lehetne a projekt szerves része.

Ez a mondat nagyon pontosan megmutatta, miért érdemes időt és figyelmet adni az egyeztetésnek. Ha a folyamat jól van előkészítve, a társadalmi párbeszéd nem lassítja a beruházást, hanem stabilabbá teszi. Nem elvesz a szakmai munkából, hanem erősíti azt.

A visszajelzések beépítése nem a szakmai szempontok feladását jelenti. Sokkal inkább azok pontosítását, megerősítését és a megvalósíthatóság támogatását.


Hogyan tudunk ebben segíteni?

A CÉH zRt. mérnöki szolgáltatóként, tervezési és projektmenedzsment oldalon egyaránt a megrendelő oldalán áll a projektekben. Már a gondolat megszületésétől képesek vagyunk támogatást nyújtani ahhoz, hogy egy fejlesztés előkészítése szakmailag megalapozott, átgondolt és társadalmilag is stabilabb legyen.

Ebben a folyamatban nemcsak műszaki tartalmat készítünk. Segítünk összehangolni a beruházói célokat, a tervezési lehetőségeket, az önkormányzati szempontokat és az érintetti visszajelzéseket.

Támogatásunk keretében előkészítjük és megszervezzük a társadalmi egyeztetéseket, részt veszünk a különböző fórumokon, közérthetően ismertetjük a fejlesztési elképzeléseket, feldolgozzuk a beérkező véleményeket, és az arra alkalmas észrevételeket gyorsan, rugalmasan visszavezetjük a tervekbe.

A társadalmi egyeztetés akkor működik jól, ha nem utólagos magyarázkodás, hanem a beruházás-előkészítés tudatosan felépített része. Jól előkészítve nem kockázatot jelent, hanem közös szakmai és bizalmi alapot teremt. Olyan alapot, amelyre a teljes beruházási folyamat stabilabban épülhet.

Takács Ákos – CÉH zRt. alelnök, fenntarthatósági igazgató

IloveCSESP_01 (1).png