Millenáris Kiállítás- és Rendezvényközpont
A Millenáris Kiállítási és Rendezvényközpont az egykori Ganz Villamossági Gyár területének kulturális célú megújításával jött létre. A fejlesztés középpontjában az „Álmok Álmodói – Világraszóló Magyarok” kiállítás ikonikus helyszínének kialakítása állt, de a beruházás ennél jóval többet jelentett: egy történeti ipari terület kapott új, a város kulturális és közösségi életét hosszú távon szolgáló funkciót.
Ganz Ábrahám 1844-ben alapította meg vasöntödéjét Budán, a mai Ganz utcában. A sikeresen működő vállalkozás hamar kinőtte eredeti telephelyét. Ganz halála után egyik vezető munkatársa, Mechwart András 1878-ban létrehozta a gyár elektromos osztályát, és elindította a fejlesztéseket a mai Millenáris területén.
Mechwart olyan kiváló tudósokat és mérnököket kapcsolt össze szellemi műhellyé, mint Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz. A Ganz Villamossági Gyár így nemcsak ipari termelőhely, hanem a magyar műszaki innováció egyik nemzetközi jelentőségű központja lett.
Ez a szellemi és ipartörténeti örökség különleges környezetet biztosított az „Álmok Álmodói – Világraszóló Magyarok” kiállítás és a hozzá kapcsolódó kulturális fejlesztések számára. A tárlat azt mutatta be a nagyszámú látogatónak, hogy magyar tudósok, mérnökök, művészek, alkotók és sportolók milyen szerepet játszottak Európa és a világ fejlődésében.
A Ganz-gyár kulturális központtá alakításának alapgondolata a CÉH tervezőinek közreműködésével született meg. A CÉH zRt. az első koncepcionális lépésektől egészen a projekt megvalósításáig jelen volt, magasépítési tervezéssel és projektmenedzsmenttel támogatva a fejlesztést. A Millenáris ezért társaságunk egyik meghatározó, máig büszkeséggel vállalt referenciája.
A fejlesztés tervezése 1999 tavaszától 2001 nyaráig tartott. A megújuló központ egyes részei már a teljes munka befejezése előtt használatba kerültek: 2001 februárjának elején a felújított G jelű Fogadóépület adott helyet a 32. Magyar Millenniumi Filmszemle programjainak.
A kiállítás tartalmi kialakítása és a helyszín építészeti tervezése párhuzamosan zajlott. A kiállítás kurátorainak, alkotóinak, tervezőinek, mérnökeinek és kivitelezőinek szoros együttműködésére volt szükség ahhoz, hogy a történeti ipari terek és a bemutatott magyar teljesítmények egységes látogatói élménnyé álljanak össze.
A B, C és D épületek adtak helyet a nagy érdeklődést kiváltó „Álmok Álmodói – Világraszóló Magyarok” kiállításnak. A műemléki B és D csarnok között új bejárati épületként jött létre a C jelű Kerengő. Az E épületben Buda új színház- és koncertterme alakult ki, az egykori G jelű TMK-műhely pedig multifunkcionális fogadó- és rendezvénytérré változott.
A funkcióváltás során meg kellett őrizni az ipari épületek karakterét és történeti szerkezeteit, miközben korszerű kiállítási, színházi, rendezvénytechnikai, közönségforgalmi és épületüzemeltetési rendszereket kellett elhelyezni bennük. A tervezési és projektmenedzsment-feladatok ezért az építészeti megújítás mellett a különböző kulturális funkciók, technológiák és kivitelezési munkák folyamatos koordinációjára is kiterjedtek.
A beruházás léptékét jól mutatják a megvalósítás adatai. A munkák során 28 000 négyzetméternyi rossz állapotú, műemléki védelem alatt nem álló épületet bontottak el, és 48 000 köbméter földet mozgattak meg.
A kivitelezés során 16 500 négyzetméternyi betonmunka készült, 825 tonna betonacélt és 1100 tonna acélszerkezetet építettek be. A létesítmény műszaki rendszereihez 75 kilométer csővezeték és 250 kilométer elektromos vezeték készült.
A belső terek kialakításához 7200 négyzetméter kerámiaburkolatot, 3200 négyzetméter ipari parkettát, 6400 négyzetméter kőszőnyeget és 7000 négyzetméter álmennyezetet építettek be.
A munkaterületen naponta átlagosan ötszáz ember dolgozott. A tervezésben és a megvalósításban összesen 1863 közreműködő vett részt, akiknek nevét a hely ipari és szellemi örökségéhez méltó módon megőrizték.
A Millenáris létrehozása az egykori Ganz-gyár műemléki értékeinek megőrzésével olyan többfunkciós kulturális és közösségi központot teremtett, amely kiállítások, színházi és koncertprogramok, közérdekű események és üzleti rendezvények befogadására egyaránt alkalmassá vált.
A fejlesztés jelentős hazai és nemzetközi szakmai visszhangot kapott. A megvalósult építészeti és kulturális koncepciót az Octogon, az Átrium, az Építési Piac, valamint az Élet és Tudomány is bemutatta és méltatta.
Díjak és elismerések:
- Budapest Építészeti Nívódíja, 2001 – emlékérem és oklevél
- European Heritage Awards / Europa Nostra Awards, 2002 – Diploma, Conservation and Adaptive Reuse
- V. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat, 2002 – a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara különdíja
- FIABCI Prix d’Excellence Awards, 2003 – különdíj, Közcélú létesítmény kategória
